Az urológiai szűrővizsgálatnak természetesnek kell lennie

Te mennyire ismered a saját tested? Észreveszed a jelzéseit, a benne zajló változásokat? dr. Bartóki László urológus főorvos szerint kulcskérdés, hogy mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy szervezetünk milyen jelzésekkel kommunikál. A Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház urológiai osztályának főorvosával beszélgettünk.

Miért van az, hogy a nők számára természetes a nőgyógyászati szűrővizsgálat, a férfiaknak pedig nem jár ugyanilyen százaléka urológiai vizsgálatra?

Azt hiszem, hogy ez nagyon-nagyon régre nyúlik vissza. Talán onnan kezdődik, hogy a nők szülnek. Tehát, hogy a nők valahogy eleve úgy vannak beállítva, beállítódva, hogy ők életük folyamán többször kerülnek kontaktusba orvossal. A férfiak pedig eleve úgy gondolják, hogy miután nekik ilyen kötelezettségük nincs, így megúszhatják az egész életüket azzal, hogy egyszer sem találkoznak az orvossal. Talán ez ilyen messzire vezethető vissza, hogy míg a nőknek természetes, hogy néhányszor kell találkozniuk a nőgyógyásszal, minimum ebből az okból kifolyólag, így a férfiaknál ez nincsen meg. 

Az urológiai problémáknak az egyik leggyakoribb esetei a merevedési zavarokkal járó gondok. Lehetséges, hogy a férfiak kínosnak érzik, hogy emiatt urológushoz forduljanak?

Nyilván, bár talán nem ez a leggyakoribb panasz. Ám valóban ez az egyik leginkább titokként kezelt férfiprobléma. Ezt legfeljebb jó barátjukkal vitatják meg, vagy a következő lépcső az, hogy a háziorvossal, aki egyúttal akár barát is, osztja meg ezeket a dolgokat, és az ő unszolására jut el általában inkább urológiai magánrendelésre az, aki merevedési problémával küszködik. 

Említette, hogy nem a merevedési zavarok a leggyakoribb urológiai problémák. Mik a leginkább előforduló urológiai betegségek Magyarországon?

Itt élesen kettéválnak a férfiak és a nők problémái. A nőknél általában a fiatal korban visszatérő hólyaghurutos, vagy annak tűnő panaszok, amelyek szinte mindig kombinálódnak nőgyógyászati problémákkal is. Az idősebb, illetve a többször szült, akár fiatal nők esetében is az inkontinencia jelenti a fő gondot. A férfiaknál a merevedési zavarokon túl különböző problémák vannak, amelyeket életkor alapján lehet szétválasztani. A fiatalabbaknál a hereproblémák, herefájdalmak és esetleg a herevisszér megjelenése a leggyakoribb, valamint a heretumor, ami a legveszélyesebb. Ez utóbbi főleg fiatal korban jellemző, idős korban ritkán látunk rá példát. Idősebbeknél a prosztata megnagyobbodásával kezdődnek a különböző kisebb- nagyobb vizelési panaszok. 50 év felett nagyobb a prosztatarák kockázata, ami a legveszélyesebb a férfiak ezen korcsoportja számára.

Milyen megelőzést javasol a férfiak esetében? Mi az, amit az ember megtehet, amivel csökkentheti ezeknek a problémáknak a kialakulását?

A kialakulás ellen semmit nem lehet tenni. Ez egyrészt genetikus, másrészt bizonyos környezeti hatások játszhatnak szerepet. Ilyen környezeti hatás lehet pédául a dohányzás, amely nemcsak tüdőrákot, gégerákot, de hólyagrákot is okozhat. Egy dohányos esetében tízszeres a hólyagrák kialakulásának kockázata. A fiatalemberek jól teszik, ha időről-időre megvizsgálják magukat, tehát a hímvesszőt, a heréket megtapintják, és így viszonylag könnyen észre lehet venni egy kezdődő elváltozást. Idősebbek esetében, ahol a prosztatarák a veszélyes, az elváltozást nem tudja magának kitapintani a beteg. A prosztatarák nagyon alattomos betegség. A kezdeti stádiumban nem okoz semmilyen tünetet, illetve panaszt a betegnek. Amikor komolyabb panaszt okoz, akkor sokszor már előrehaladott állapotban van a daganat. Ezért szoktuk hangsúlyozni azt, hogy 50 év felett évente el kell menni az urológushoz, aki egy viszonylag egyszerű fizikai vizsgálattal, esetleg ultrahanggal és vérvétellel egészen pontosan meg tudja állapítani, hogy van-e valamilyen probléma a prosztatával. 

Az 50 év alattiak másképp viszonyulnak ezekhez a problémákhoz? Hajlandóbbak elmenni szakorvoshoz, vagy tabunak és kínosnak érzik?

A fiatalokkal kevesebb az összehasonlítási alapom. Ám mivel nekem is van egy 31 éves és egy 29 éves fiam, valamint egy 9 éves lányom, őszintén szólva azt látom, hogy Magyaroszágon a fiatalok egészségügyi felvilágosítása sem létezik. Tehát a gyerekek úgy kerülnek ki az életbe, hogy azt sem tudják, hogy kell fogat mosni, hogy kell védekezni a nem kívánt terhesség ellen. Gyakorlatilag szinte semmit nem tudnak, még csak azt sem, hogy hogyan működnek a létfontosságú szerveik. Ezt nagyon komoly hiányosságnak vélem, az egészségügy és az oktatásügy részéről egyaránt. Nem tudom, miért ne lehetne azt megoldani az iskolákban, hogy a szünetekben a folyosókon felvilágosító kisfilmeket vetítsenek, amelyeket már csak unalmukban is megnéznének a gyerekek. Ezzel legalább bizonyos elképzeléseik lennének, és nem lennének teljesen tudatlanok például a szexuális érintkezés alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Mára felnőtt egy olyan generáció, akiknek gyerekeik is vannak, viszont már ők is abszolút alulképzettek ebben a tekintetben, ezért sajnos nem várhatjuk, hogy ha a gyerekeik máshonnan nem kapnak információt, akkor majd ők magyarázzák el nekik az ilyesmit.. 

Milyen lépéseket foganatosítana, hogy a szélesebb körben vett lakosságot, főleg a férfiakat is tájékoztassuk az urológiai vizsgálatok fontosságáról?

Úgy gondolom, hogy egyrészt a különböző kereskedelmi csatornákon néhány felvilágosító előadásnak is lehetne helye. Illetve az internet nagyhatalomnak számít ma, és nagyon jónak tartom az online urológiai  rendelést, amelyet adott esetben felkereshetnek a tanácstalan tinédzserek és az idősebbek is. Ezen a felületen lehetőség van anonim módon történő kérdezésre, szakemberek válaszainak elolvasására, és így tovább. De ahogy az imént mondtam, a legfontosabb, hogy már az iskolákba is oda kell vinni az információt.

Sajnos elég népszerűek az internetes oldalakon és a bulvárlapokban látható, különböző potencianövelő termékek. Ezekre hatalmas a kereslet. Mitől lehet ez, és mit lehet tenni azért, hogy a páciensek ne az ilyen kétes megoldásokat keressék?

Az emberek azért vásárolnak az internetről ilyen terméket, mert nem akarnak elmenni az orvoshoz. Azt mondják maguknak, majd én megoldom a gondom, csak nehogy el kelljen menni az urológushoz, aki majd mindenféle kellemetlen módokon vizsgál meg. Valójában pedig az urológiai vizsgálatok egyáltalán nem is olyan borzasztóak, véleményem szerint egy fogorvosnál tett látogatás sokkal kellemetlenebb. Valószínűleg ez az oka annak, hogy sokan inkább megrendelik a beazonosíthatatlan termékeket, amelyek egyébként általában még drágábbak is, mint az orvosok által felírt gyógyszerek. Ez ellen nem nagyon van mit tenni a felvilágosításon kívül.

Ha három egyszerű, rövid tanácsot kéne mondania az urológiai problémák kivizsgáltatásával kapcsolatban, mik lennének azok, mi lenne az üzenet?

Ezt nem könnyű három gondolattal kifejezni, de megpróbálom. A személyes baráti körömben is voltak olyanok, akik sajnos belehaltak abba, hogy nem figyeltek oda a saját tüneteikre, tehát az első tanácsom az lenne, hogy mindenki figyelje önmagát, hogy ha valami változást észlel, akár a bőrén, akár a székelési habitusában, akár a vizelési szokásokban, és így tovább, akkor ne vonja meg a vállát, hogy hát már a nagyapámnak is voltak ilyen panaszai, hanem igenis figyeljen oda, és ha rendszeres problémáról van szó, akkor szakorvoshoz kell fordulni. A második tanács, hogy a fiatal férfiaknál a nőkhöz hasonlóan ugyanolyan fontos a saját test vizsgálata. Idősebb korban, ötven év felett a férfiaknak évente el kell menni urológushoz, mert ahogy említettem, a prosztatarák alattomos betegség, nincsen tünete a kezdeti stádiumban. A harmadik tanács pedig, hogy bízzunk az orvosunkban és az egészségügyi szakszemélyzetben. Sokszor van, hogy elmagyarázzuk a betegnek, hogy miről van szó és mit kéne csinálni, de aztán vagy félelemből, vagy rossz tanácsok hatására egész egyszerűen nem vesznek részt a kezelésben, nem mennek vissza egy életfontosságú kontrollra, és így tovább. Az orvos megszerzett egy olyan tudást, amivel gyógyítani szeretne. Ezt nyilván a hozzá fordulók érdekében teszi alapvetően. Fogadjuk el, hogy az orvos segíteni akar, mert a segítő kéz félrelökéséből mindig csak gond van. 


Serbán Richárd