Prosztatarák – a korai felismerés a legfőbb cél

Romics01Magyarországon a férfiak körében a prosztatarák a második leggyakoribb halálozási ok. Prof. Dr. Romics Imrével, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának professzorával a betegséggel kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk.

 

 

 

 

Prof. Dr. Romics Imre

Mi pontosan a prosztatarák?

A prosztata vagy dülmirigy sejtjeinek rosszindulatú elfajulása. A sejtek szerkezete megváltozik, a számuk burjánzik, szaporodnak a mirigyen belül, majd a nyirokutakon és a véráram útján továbbterjednek, áttétet képeznek a nyirokcsomókban és a csontokban. A normális sejttől való eltérése különböző fokú az egyes betegekben, de egy prosztatán belül is lehet különböző. A normálistól való eltérés, differenciálódás foka összefügg a betegség kimenetelével. Minél jobban eltér a normál morfológiától, annál rosszabbak a kilátások, annál rosszabb a betegség prognózisa.

Milyen tünetei vannak?

Romics02A betegség tünetei a daganat kiterjedésétől függenek. Kis, szervre lokalizálódó betegség esetén valószínűleg a betegnek semmilyen tünete nincs. Okozhat vizelési panaszt, vagy csontfájdalom miatt megy a beteg orvoshoz először. Lehet csontáttét tünet és fájdalom nélkül is. A prosztatarák alapvetően egy tünetszegény betegség.

Magyarországon milyen gyakoriságú, és mely életkorban fordul elő?

A Földön a betegség előfordulása különböző mértékű; Európában magasabb Skandináviában, mint Szicíliában. Ezt a napsugárzással illetve a D-vitaminnal hozzák összefüggésbe. Az évi 4 ezer körüli megbetegedés, másfélezer körüli halálozás magyarországi adatok, melyek évenként persze kissé változhatnak. Klinikánkon az operáltak közül a leggyakrabban 65 és 70 év közötti férfiak voltak az elmúlt években. Néhány beteg volt 55 év alatt és néhány 75 év felett. Az előfordulás nő az életkorral, nem mindegyik kerül kórismézésre.

Milyen okai lehetnek?

Romics03A prosztatarák oka valószínűleg submolekuláris, génszintű, pontosan nem tudjuk. Hormonális hatás, D-vitamin/napsugárzás, rassz (amerikai feketék között gyakoribb), táplálkozás (Japánban alacsony az előfordulás, ha átköltözik az USA-ba, a második generáció incidenciája az amerikainak fele meg). Újabban a dohányzást is említik. Fontos, hogy családi halmozódás megfigyelhető. Erre különösen kell figyelni.

Hogyan  diagnosztizálják?

Ma még mindig első vizsgálat a rektális digitális vizsgálat, de a PSA (prosztataspecifikus antigén) koncentrációjának mérése a vérben a legfontosabb. Ez a marker a legjobb az összes medicinában használt marker közül, mégis kapunk fals pozitív és negatív eredményeket is nagy számmal. Ezért a hibákat csökkentendő, kiszámolhatjuk az egy gramm prosztatára eső PSA-szintet, figyelembe kell venni a beteg életkorát is. Magasabb életkorhoz magasabb PSA-szint társulhat, de nem biztos, hogy ez mindenkinél így igaz. A legpontosabb - igaz ez invazív vizsgálat - a prosztata tűbiopszája. Itt is előfordulhat, hogy kis tumor esetén az urológus nem találja el a tumort, mert az ultrahangon - melynek segítségével a szövetmintavétel történik – a kis tumor nem látható, és ekkor tévesen negatív eredményt kap a vizsgáló. Pozitív szövettani lelet esetén a csontizotóp-vizsgálat is elvégzendő, áttét bizonyítására vagy kizárására.

Hogyan kezelhető a prosztatarák?

A prosztatarák kezelésének módját sok minden befolyásolja. A beteg kora, társbetegségei, a PSA-szint, a daganat kiterjedése, a sejtek differenciáltsága (un. Gleason pontszám), metasztázisok megléte vagy hiánya. A kezelés lehet sebészi: amikor a beteg prosztatát eltávolítjuk a nyirokcsomókkal együtt. Szóba jöhet sugárterápia is. Gyógyszerrel (hormon) a már nem operálható betegeket kezeljük. De indokolt lehet az együttes kezelés is, műtét után sugár és gyógyszer kombinációja. Nagyon kis kiterjedésű, 70 év feletti, alacsony PSA-val bíró betegek kezelésétől el is tekinthetünk, csak szoros kontroll mellett követjük őket.

Milyenek a gyógyulás esélyei?

Minden daganatra érvényes, hogykezdeti stádiumban meggyógyítható, előrehaladottabb stádiumban gyógyítható, tünetmentessé tehető, az élet meghosszabbítható és az életminőség javítható. Ismertek 10-15 éves túlélések, vagy épp a beteg nem a prosztatarákja miatt távozik az élők sorából. Ismertek persze magas PSA-val, magas Gleason-értékkel, metasztázissal bíró betegek, akik 1-2 év alatt elhunytak.

Hogyan előzhető meg?

Gyakorlati szempontból az mondható, hogy nem megelőzhető, szelén, likopének, (paradicsom) E-vitamin és mások olvashatók az irodalomban, mint ajánlott szerek, de döntő bizonyíték nincs mellettük. A korai felismerés a cél, prosztatarákos betegek családja körében már akár 45 évtől ajánlott a PSA-vizsgálat.

Kovács-Hain Zsuzsa