Movember mozgalom 2020-ban is!

Sajnos a prosztatarák akkor sem áll le, ha a világ most más problémára figyel. A Covid-19 miatt most tényleg kevesebb figyelem jut más betegségekre, ugyanakkor nem lehet elégszer beszélni arról, milyen fontosak a szűrővizsgálatok. Prosztatarákban Magyarországon évente több, mint négyezren betegednek meg!

Mi az a Movember?

Egy mozgalom, amely közel 20 éve, 2004-ben indult útjára, Ausztráliából. A férfiak egy hónapig, egész novemberben nem borotválkoznak, meghagyják a bajuszukat, amellyel a prosztata-szűrővizsgálatok fontosságára kívánják felhívni a figyelmet.

Mit kell tudnunk a prosztatarákról?

„Férfiaknál a prosztatarák világszinten a második leggyakoribb daganatos betegség” – mondja szakértőnk, Dr. Domján István urológus szakorvos. „Minden férfinak, akinek a családjában előfordult prosztatarák, ajánlatos már 45 éves korától urológiai szűrésre járnia. Másoknál 50 év feletti életkortól javasolt. Érdemes tudni, hogy a prosztata daganatos megbetegedése időben felismerve, jó eséllyel gyógyítható.”

A prosztatát más néven dülmirigynek is nevezik. A sejtjeinek rosszindulatú elfajulása a prosztatarák. A sejtek száma megnő, szaporodásnak indulnak a mirigyen belül, és innen terjednek tovább a testben, véráram útján, valamint a nyirokutakon. Emiatt könnyen áttétet képeznek a nyirokcsomókban, vagy a csontokban. „A prosztatarák tünetei attól függnek, mekkora a daganat. Ha kicsi, és a szervre lokalizálódik, akkor többnyire a beteg semmit sem érez az egészből, nincsenek tünetei. Amikor kiterjedtebbé válik a rák, vizelési panaszokat és csontfájdalmakat okozhat. Ez az a tünet, ami először orvoshoz viszi a beteget. Ám a csontokban képződhet úgy is áttét, hogy nem kíséri fájdalom” – hangsúlyozza szakértőnk. Magyarországon évente több mint négyezren megbetegednek és több mint ezerötszázan belehalnak a prosztatadaganatba.

Az okairól nem sokat tudunk, valószínűleg a gének szintjén kell keresnünk ezeket az okokat. Kialakulásában szerepet játszhatnak a hormonok, a D-vitamin hiánya, az, hogy melyik rasszba tartozunk, és az is, hogy hogyan táplálkozunk. Az biztos, hogy ha a családban előfordult prosztatarák, nagyobb az esély, nagyobb a kockázat.

„A prosztatarák felderítésében az egyik vizsgálat a PSA teszt, vagyis a prosztataspecifikus antigén koncentrációjának mérése. Ez egy vérvétel, ami kiegészíti a prosztata tapintással történő vizsgálatát (rektális digitális vizsgálat, RDV). A PSA koncentrációja magasabb lehet a kor előrehaladtával, emelkedhet a prosztata méretnövekedésével, illetve prosztatagyulladásán is. Bizonyító erejű vizsgálat még a biopszia (szövettani mintavétel).

Igazolt prosztatarák esetén képalkotó vizsgálatokat (MRI/CT, csontáttét kizárására csontizotóp-vizsgálatot) kell végezni. A daganat kezelését nagyon sok minden befolyásolja, köztük a PSA szintje, az életkor, a daganat kiterjedtsége, áttét jelenléte. A prosztatarák kezelhető sebészileg, műtéttel, vagy sugárkezeléssel, esetleg a kettő kombinációjával” – mondja Dr. Domján István.

A cél az, hogy korán felismerjék a daganat meglétét, így gyorsan felállítható a megfelelő diagnózis, ami meghatározza a további kezelési tervet. Ehhez azonban az kell, hogy minden férfi, legalább 45-50 éves korától, évente menjen el urológushoz prosztataszűrésre. Erre hívja fel a figyelmet a Movember mozgalom. Hagyd meg te is a bajuszod, légy tudatos és menj el szűrésre!

 

Kovács-Hain Zsuzsa