A férfiak csak akkor mennek orvoshoz, ha nagy a baj?

Akárhogy szépítjük is a dolgot, szűrővizsgálatokon való részvétel szempontjából a férfi a gyengébbik nem. A nők ugyanis sokkal gyakrabban és rendszeresebben vesznek részt betegségmegelőzést segítő szűrővizsgálatokon. A férfiak ezzel szemben többnyire akkor fordulnak orvoshoz, ha már fáj valahol, vagy a párja küldi el.

„Nem járok rendszeresen semmilyen szűrésre” – mondja a 39 éves Dániel, aki építészmérnök és két kislány apukája. „Mivel még nem vagyok 40-45 éves, nem igazán érzem szükségét. Egy egyszerű vérvételre is csak akkor megyek, ha az tényleg indokolt. Sosem voltam kórházban, nem voltam igazán beteg. A prosztatámmal is minden rendben, urológusnál sem voltam még. Azt hiszem, jövőre azért elmegyek majd egy vizsgálatra, ha nem felejtem el.”

„Az egészség olyan állapot, ami könnyen változhat negatívról pozitívra, de leginkább fordítva”mondja szakértőnk, Dr. Ragán Márton urológus adjunktus. „A megelőzésre komoly hangsúlyt kéne fektetni, hiszen ez az egyik legfontosabb eszköz a kezünkben minden fajta megbetegedés ellen. A rendszeres szűrővizsgálatok legfőbb feladata az, hogy a betegségeket időben fel tudjuk ismerni. Ha felismerjük, könnyebb felállítani a kezelési tervet, amely nagyobb eséllyel lesz sikeres. Urológiai betegségek tekintetében például nagyon jók az esélyek, ha időben felismerjük, mi ellen kell küzdeni. Az urológiai betegségek legnagyobb része, amennyiben időben felfedezzük őket, teljes mertekben gyógyithatók!"

Nagyon sok olyan rizikófaktor van az életünkben, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon nem olyan jók az egészségmutatók. Ilyen a helytelen életmód, az egészségtelen táplálkozás, az alkohol fogyasztása és a dohányzás is. Kiemelt probléma a mozgásszegény életmód, ami nagyon sok gond okozója lehet.

Természetesen nemcsak urológiai szűrésekre van szüksége a férfiaknak, hanem a háziorvos útmutatásai alapján minden évben ajánlott laborvizsgálatot végeztetni, ellenőriztetni a vérnyomást. Figyelni kell a súlygyarapodásra is, kontroll alatt kell tartani azt. 45-50 év felett EKG-ra is szükség van, hiszen a szív-érrendszeri betegségek ekkor már nagyobb kockázattal fordulnak elő. Szívultrahang, valamint a nyaki erek ultrahangja is fontos vizsgálatok.  

„Tartok a betegségektől” – mondja az 51 éves István, aki asztalosmesterként dolgozik és három gyermeke van. „42 évesen szívrohamot kaptam. Ez azért rádöbbenti az embert sok mindenre. Szerencsére időben kerültem kórházba, nagyon jó kezekbe, ennek köszönhető, hogy most itt lehetek. A kórházban derült ki, hogy cukorbeteg vagyok. Elkeserített ez a tény, de valamire jó volt, mégpedig arra, hogy ráébresszen, egy életem van, amire vigyáznom kell. Azóta évente járok kivizsgálásra, és természetesen most már urológushoz is. A szívem miatt fontos a szoros kontroll, amit nem is bánok. Így biztos vagyok abban, hogy minden rendben.”

A 42 éves Ottónak egy kisfia van. Egy nagy multicég kommunikációs szakembereként nagyon kevés a szabadideje. „Nem nagyon vettem komolyan eddig semmilyen szűrővizsgálatot. Szinte egyáltalán nem jártam semmilyen vizsgálatra. ez addig volt így, míg egy zuhanyzás alkalmával furcsa anyajegyre lettem figyelmes, ami addig nem volt ott. Megijedtem, mert annyi mindent hallani, olvasni erről. Bejelentkeztem egy anyajegyszűrésre, amit mintavétel is követett. Szerencsére negatív lett az eredmény, de azóta minden évben beiktatom. Tudom, hogy más szűrővizsgálatokra is szükség lenne, de valahogy ez nincs a fókuszomban. Most, hogy beszéltünk róla, azért rákérdezek majd a háziorvosomnál.”

„Egész életemben igyekeztem egészségesen élni. Nem dohányzom, nem iszom” – mondja a 60 éves Sándor, aki egy szállodában dolgozik. „Rám szakadt egy kis szabadidő, mert a Covid miatt bezárt a munkahelyem. Gondoltam, jó lenne magamra egy kis időt fordítani. Lehet, hogy nem a legjobb időszakot választottam, de elmentem urológushoz. Kiderült, hogy prosztata-megnagyobbodásom van. Elég ijesztően hangzik, nem volt jó érzés hallani a diagnózist. Lehet, hogy akkor, ha évente eljárok a szűrésre, nem alakul ki. Most gyógyszert szedek.”

„A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, és sajnos a rosszindulatú prosztatadaganat is, 50 éves kor felett már gyakorinak mondható probléma”mondja Dr. Ragán Márton. „Ahogy az életkor növekszik, egyre gyakrabban diagnosztizáljuk elkésve, idősebb betegeknél. Igazából népbetegségnek mondanám mind a kettőt, és pont ezért kellene ezeket a betegsegeket 50-70 éves korban kiszűrni. A prosztata-megnagyobbodással járó panaszok jelentősen kihatnak a  mindennapokra, negatívan befolyásolva az életminőséget. A prosztata megnagyobbodása többnyire jól kezelhető gyógyszerekkel. Sok esetben azonban a jóindulatú megnagyobbodás mellett rosszindulatú eltéréseket is találunk, amelyek többségét véglegesen meg lehet gyógyítani. A jóindulatú esetek többségét gyógyszeres kezelésekkel vagy életmódváltással lehet rendezni, a rosszindulatú elváltozásokat műtéti, sugár- vagy gyógyszeres kezeléssel lehet hatékonyan kezelni. Emiatt a korai szűrés a legfőbb cél, ezért, ha valaki a következő tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon urológus szakorvoshoz, ne halogassa a vizsgálatot: nehezen induló vizelés, vékony vizeletsugár, akadozó vizelés, sűrű vizelési inger, nehezen befejezhető vizelés, többszöri éjszakai vizelés, vérvizelés, alhasi vagy szeméremtáji diszkomfort vagy fajdalom.”

A férfiaknak már a 20-as éveiktől érdemes rendszeres szűrővizsgálatokat beiktatniuk az életükbe. Eleinte teljes vérkép, vizelet, vércukor és koleszterin, vérnyomás, testtömeg-index mérés, fogászat a javasolt vizsgálat. Amint a férfi átlépi a 30-at, ezeken túl néhány ultrahangvizsgálatot is érdemes felvenni az éves listára: hasi, here-, kismedencei, valamint pajzsmirigy-ultrahangot. Amikor már a 40 éves koron is túl van egy férfi, már lényeges az EKG, a vastagbél vizsgálata, az anyajegyszűrés. 50-en túl ezeken felül még vastagbélrák-szűrésre, prosztataszűrésre és más urológiai vizsgálatokra, rendszeres szemészeti vizsgálatra is szükség van.

 

Kovács-Hain Zsuzsa