PSA- teszt

A Magyar Uroonkológiai Társaság 2010. november 19-én, a Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi központjában rendezte meg első kongresszusát, ahol Prof. Levent Türkeri nemzetközileg elismert isztambuli professzor is előadást tartott: kifejezetten a kasztráció rezisztens prosztatarák hormonkezelési lehetőségeit mutatta be. Tapasztalatairól kérdeztük.

PSA- tesztMit is jelent pontosan a kasztráció-rezisztens prosztatarák?

Az elmúlt évtizedekben a prosztatarák fő kezelési eljárása, legyen az akár lokális, akár áttétes, a kasztráció volt, azaz a here eltávolítása. De miért? Mi az összefüggés a prosztatarák és a herék között? - merülhet fel a kérdés. A tesztoszteron nevű hormon a prosztatarák kialakulásának egyik fő oka, ezt az anyagot pedig javarészt a herék termelik. Hogy megállíthassuk a prosztatarák előrehaladását, le kell csökkentenünk a tesztoszteronszintet. Ezt kétféle kasztrációs eljárással is megtehetjük: egyfelől a herék műtéti eltávolításával, vagy gyógyszeres kasztrálással. Ebben az esetben a gyógyszerekkel ugyanazt érhetjük el, mint a műtéti kasztrációval. Azonban mindkét terápiánál előfordulhat, hogy a kezelés nem elegendő, és a daganat tovább fejlődik. Ilyenkor nevezzük a daganatot kasztráció-rezisztens prosztataráknak.

A laikusok számára a kemoterápia merül fel elsőként, mint lehetséges gyógymód. Ezek szerint létezik egyéb, kevésbé radikális terápia is?

Hogy tisztázzuk ezt a kérdést, először is félre kell tennünk a kemoterápiával kapcsolatos előítéleteinket. A kemoterápiát évtizedekig nagyon beteg, előrehaladott stádiumban lévő betegeknél alkalmazták. Sokan még ma is azt hiszik, hogy ha ezt a kezelést kapják, meg fognak halni, pedig ez nem igaz. Ma már tudományos adatok bizonyítják, hogy a kezdeti stádiumban alkalmazott kemoterápiával meghosszabbítható a beteg élete. Ennek ellenére valóban radikális kezelési eljárás ez, a beteget nehéz helyzetbe hozhatja, ezért sok tanulmány foglalkozik azzal, hogy a kemoterápia mellett milyen egyéb kezelése lehetséges a prosztataráknak. Bebizonyosodott, hogy még a kasztráció-rezisztens betegek is - a kasztrációs terápián kívül - jól reagálnak egyes hormonális kezelésekre. A tudomány, úgy néz ki, lassan igazolja, hogy a kemoterápia előtt sok más kezelési eljárással is próbálhatjuk legyőzhetni a gyilkos kórt.

El tudná nekünk mondani, hogy Törökországban mi a helyzet a prosztatarákkal kapcsolatban? Vannak erre vonatkozó adatok?

Ha öt évvel ezelőtt kérdezték volna ezt tőlem, azt válaszoltam volna, hogy sajnos nem tudom, de szerencsére nemrég zárult le egy széleskörű uroonkológiai kutatás Törökországban, amelynek keretein belül minden kórház patológiai osztályáról gyűjtöttünk adatot. Az eredmény szerint eddig 360 000 esetet regisztráltak. Ez kb. azt jelenti, hogy 20-25 000 új megbetegedés van évente. A helyzet mégis bíztató, ugyanis ezekből a megbetegedésekből csupán 30 százalék az áttétes, és 70 százalékuk lokális daganat. 15-20 évvel ezelőtt, amikor rezidens voltam, a betegek majdnem 100 százalékánál áttétes prosztatarákot diagnosztizáltak. Akkoriban ugyanis nem létezett még a PSA-teszt és az ultrahangos szűrővizsgálat sem. Ma már időben diagnosztizálható a betegség, és a média segítségével jól tudtuk kommunikálni a török páciensek felé, hogy figyeljenek oda a megelőzésre és a szűrővizsgálatokra. Ami érdekes, hogy a nők ösztönzik leginkább párjukat, hogy végeztessék el a PSA-tesztet. Számos esetben a feleség unszolására jött el hozzánk a beteg, és sikerült is időben diagnosztizálni a daganatot.

Hogyan motiválhatnánk mi Magyarországon az embereket, hiszen itt sokkal rosszabbak a prosztatarákkal kapcsolatos adatok?

Először is tudatosítani kell a férfiakban, hogy a prosztatarák egy valós betegség, amely halálos is lehet. A PSA-teszt igen vitatott Európában, annak ellenére, hogy számos tanulmány bizonyította már hatékonyságát, hiszen segítségével időben észrevehető a daganat. Azonban ahhoz, hogy egyetlen prosztatarákos diagnózis szülessen, 1400 férfi szűrővizsgálatát kell elvégezni, és több mint 100 beteget kezelünk azért, hogy egyetlen egy életet megmenthessünk. Ha ezeket az adatokat nézzük, a teszt sokaknál felesleges, hiszen negatív eredménnyel zárul, azonban ha épp mi vagyunk az az egy az 1400-ból, akinél a vizsgálat időben kimutatta a daganatot, akkor a PSA mentette meg az életünket.

Tamássy Zsófia