Kulcslyukon át tágul a világ

Kulcslyukon át tágul a világDr. Póth Sándor urológus szakorvos, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet csapatát erősíti, nemzetközileg regisztrált, képzett robotsebész. Az általa Németországban elsajátított egyedülálló robotsebészeti technikákról, a sebészet új dimenzióiról beszélgettünk.

Hogyan találkozott a robotsebészettel? Ez nem egy mindennapi dolog.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem. Már a diploma előtt gondolkodtam azon, hogy az urológia az a terület, ahol ki tudnám teljesíteni önmagam, és a legjobban tudnám szolgálni a betegeimet. Ez a terület ugyanis olyan szerteágazó, szép terület, amelynek a sebészi és a gyógyszeres kezelés oldala is igen érdekes. Vonzottak az újdonságok, és amikor elérkezett az idő, hogy döntenem kell, Dortmund mellett voksoltam a robotsebészet miatt. Németországban igen magas szinten lehetett a robotsebészetet tanulni, tapasztalni. Dortmund után Gronauba kerültem, itt működik a European Robotic Institute, Európa legnagyobb robotsebészeti központja. Ezen a klinikán az egyéb műtétek mellett évente ca. 1300 prosztataműtétet végeznek a nagyon magas szintű gépek segítségével. Ez olyan hely, amit egyszerűen nem lehet kihagyni. Gronau mellett Belgiumban is tevékenykedtem, ahol oktattam is a robotsebészet terén szerzett tapasztalataimat. Folyamatosan tanulok, képzem magam, és a megszerzett tudást a világ minden táján a betegek szolgálatába állítom. Ahol kell, operálok.

Hogy képzeljünk el egy sebész-robotot?

Kulcslyukon át tágul a világA NASA és az amerikai haditengerészet gépeket fejlesztett, hogy kiugró környezeti hatások között lévő feladatok megoldására, amikor az ember már képtelen lenne elviselni a körülményeket, gépekkel, robottechnológiával helyettesíthesse. Az 1980-as évek végén végezték az első laparoszkópos műtétet, ami a robotsebészet előszobája volt. Ez a technológia, azaz a kulcslyuksebészet nagyon gyorsan fejlődik. A ’80-as, ’90-es években a medicina és a robotika találkozott: létrehozták 1999-ben az első da Vinci robotot, ami egy nagy mamlasz volt. Olyan volt, mint egy esetlen kisóvodás, amit kissé még nehézkesen, de lehetett irányítani. Ennek a robotnak három irányítható karja volt – két eszközkar és egy kamerakar –, amelyeket még nem bírt megtartani, folyton „egyensúlyozni kellett” a sebésznek az irányítóegységen (konzolon), hogy ne okozzon kárt.

Kulcslyukon át tágul a világA jelenleg használatos gépek már tartják a karjaikat. De nem úgy kell elképzelni, hogy egy robot, az embert helyettesítve műtétet végez. A robot, a gép egy kimagaslóan precíz eszköz az orvos, a sebész kezében. A robotsebészet csapatmunka. Részese a sebész, aki a műtétet végzi a robot segítségével, része egy képzett asszisztens-operatőr, aki kellő egészségügyi tudással rendelkezik természetesen, és része egy aneszteziológiai csoport, valamint a műtősök is. A robot lehetőséget biztosít húszszoros nagyításban látni a területet 3D-ben, valamint a kar végén lévő eszközök (olló, csipeszek stb.) a lehető legszélesebb mozgathatósági fokkal rendelkeznek. Ez olyan nagyfokú precizitásra ad lehetőséget, amire jelenleg még semmilyen más technika.

Egy ilyen robot megvásárlása és fenntartása most még igen nagy költség, ezért sajnos nem mindenhol elérhető a technológia.

Magyarországon, a Jahn Ferenc Kórházban, Dr. Tenke Péter professzor úr szárnyai alatt tevékenykedik az egyik legfelkészültebb, kiemelkedő tudású urológus-csapat. A professzor úr nagyon újító szellemű orvos, szívén viseli a fejlődést, mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a jelenleg elérhető, laparoszkópos technikát tökélyre fejlessze, és ezzel szolgálja a betegek gyógyulását. A Magyarországon jelen lévő legprofibb technika (3D-s laparoszkópia) itt mindenki számára elérhető. Úgy érzem, ebben a csapatban nagyon jó helyen vagyok, tanulhatok és én is segíthetem őket.

Egy normál, hasi-vágáson át végzettműtéthez képest mik a legfontosabb különbségek a robotsebész technikával végzett operációknál?

Kulcslyukon át tágul a világAz orvosi csapat szinte ugyanaz, a műtéti idő nem jelentősen hosszabb, a legfontosabb különbség abban van, hogy a beteg testén apró „lyukakat”, bemetszést ejtünk, nem kell teljesen feltárni a területet. A gyógyulási, felépülési idő is lényegesen rövidebb. Az altatás után van egy fázis, ami bizonyos előkészítés, ez 25-30 perces procedúra. Beállítjuk a karokat, dokkoljuk azokat, hogy megfelelő helyen, tűpontossággal végezhessük a műtétet. Ez az eljárás például egy daganat eltávolításánál kíméli a környező szöveteket, ereket. A további életminőség szempontjából a laparoszkópia, azaz a kulcslyuksebészet, és annak az újgenerációs válfaja, a robotsebészet a leghumánusabb.

Hiszek abban, hogy hazánkban is mind nagyobb teret nyer majd a robotsebészet, és egyre szélesebb körben lesz elérhető. Jelenleg a világban már vannak olyan feltörekvő cégek, akik felismerték, mekkora lehetőségek rejlenek orvosilag a gépekben, és megpróbálják felvenni a versenyt a jelenleg egyeduralkodó Intuitive Surgicallal, a da Vinci robot gyártójával.

A technikai haladást nem lehet feltartóztatni, bízom benne, hogy Magyarországon is hamarosan bevett technikává válik majd a robotsebészet. Én ezen dolgozom.

Kovács-Hain Zsuzsa