Húgyúti fertőzések várandósan

Húgyúti fertőzések várandósanA terhesség alatt gyakran alakulnak ki különféle húgyúti fertőzések. A betegségek a hormonális- és vérkeringésbeli változásoknak és nem utolsósorban a növekvő magzat okozta „helyfoglalás” hatásainak köszönhetően az alsó-húgyúti gyulladás színhelyein: a húgyhólyagban és húgycsőben gyulladások nagyobb eséllyel alakulhatnak ki.

Dr. Bánfi Gergely a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Urológiai Klinikájának egyetemi tanársegédje, urológus szakorvosa a Magyar és Európai Urológus Társaság és a Nemzetközi Endourológiai Társaság tagja tájékoztatott minket a várandósság alatti alsó-húgyúti gyulladásokról.

Mi a különbség a kétfajta gyulladás között?

Húgyúti fertőzések várandósanA húgycső tulajdonképpen a külvilág felé nyitott járat, ami nőknél mindössze néhány centiméter hosszú, így könnyen bejutnak ide a külvilág kórokozói, amelyek a húgyhólyagba felszállva akár a „felfázást”, hólyaghurutot is okozhatják. A nemi együttlét során a húgycsőbe juthatnak vírusok, baktériumok, gombák, melyek a húgycső gyulladását okozzák. Ezek a férfiaknál sokszor nem okoznak problémát, tünetet, ők hordozói a betegségnek, a nőknél viszont panaszokkal járó fertőzéseket generálhatnak. Szerencsére várandósság ideje alatt ritkán lehet találkozni ezzel a fajta megbetegedéssel. A húgyhólyag gyulladása viszont jóval gyakoribb, amelynek a kiváltója kilencven százalékban az E. coli nevű baktérium. A baktérium bejutva a húgyhólyag űrterébe, megtapad a hólyag nyálkahártyáján és átjutva azon gyulladást okoz. Mindeközben folyamatosan ingerli a húgyhólyagot, emiatt a páciensnek sűrűn, szinte folyamatosan vizelnie kell.  

Az alsó-húgyúti fertőzésnek milyen egyéb tünetei vannak?

Gyakori vizelési inger, égő húgycső- vagy húgyhólyagtáji fájdalommal kísért, olykor bűzös, vagy véres vizelés. Ez utóbbitól sem kell feltétlenül megijedni, csupán annyit jelez a szervezet, hogy a gyulladás „kikezdte” a normális nyálkahártya-borítást. A vizeletvizsgálat kimutatja, hogy vannak-e gyulladásos jelek a húgyutakban. Ha az eredmény bizonyos mennyiség (10 000 darab/mikroszkópi látótérnél kevesebb) baktériumot mutat ki, ez még önmagában nem gond, de ha 5-nél több gennysejt is van a vizeletben, az már azt igazolja, hogy a húgyutakban valahol gyulladás van. Ugyanakkor állapotosságnál azt is célszerű megvizsgálni, ha baktériumot tartalmaz-e vizelet, mert lehet aszimptomatikus, azaz tünet nélküli baktériumhordozás is – ami jelen helyzetben kezelést igényel.

Milyen gyógymódokat javasolnak?

Az alsó-húgyúti megbetegedés kezelése rövidebb ideig tart és nem kell vénásan, kórházban kezdeni az antibiotikumos kezelést, elegendő a megfelelően megválasztott antibiotikum szedése is. Sokszor gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlik a betegség, de olykor, ha megmarad, akkor felszálló vesemedence-gyulladást okozhat. Azzal sajnos tisztában kell lennünk, hogy egyre több baktérium rezisztens, azaz válik ellenállóvá az antibiotikumos kezelésre. Ugyanakkor az is nehezíti a gyógyítást, hogy a várandósok esetében korlátozott azon antibiotikumok száma, amelyet ilyenkor adhat az orvos. A gyógyszerek alkalmazása mellett javasoljuk még mindenképpen az érintettnek, hogy sokat igyon, mert ez felhígítja a vizeletet és így annak irritáló hatása csökkenve, kevésbé csípi a pácienst vizeléskor.

Megelőzhető-e a betegség kialakulása?

Tehetünk ellene, de száz százalékban megelőzni nem lehet. Megfelelően szellőző anyagú fehérnemű használatával, normál tisztálkodási szokások betartásával sokat tehetünk ellene. Szeretnék ezzel együtt egy tévhitet is eloszlatni: a fokozott higiénia sokak szerint az egyetlen járható út a fertőzések elkerülésére. Ez sajnos nem így van, a túlzásba vitt higiénia csaknem olyan veszélyes, mint az elhanyagoltság. A túlzásba vitt „tisztálkodás” a normál és a szervezet számára nélkülözhetetlen védő szerepet betöltő hüvelyflórát károsítva, a saját, „védő” baktériumok számát is csökkenti. Emiatt az E. coli a hüvely felől átjuthat a hólyagba, ahol akut gyulladást okozhat. Ezt pedig sokszor csak hosszantartó kezeléssel, antibiotikumos kúrával lehet a szervezetből eltávolítani.

Dr. Jármi Hilda