Leszámoltak a gonosz mostohákról szóló mesékkel

Leszámoltak a mesebeli gonosz mostohák legendájával német és kanadai kutatók, akik a gyermekhalálozással kapcsolatos több száz éves adatokat elemezve arra jutottak, hogy a szülők csak akkor bántak rosszabbul mostohagyerekükkel, mint a sajátjukkal, ha nem volt esélyük az anyagi gyarapodásra.


A kutatók a Biodemography and Social Biology című tudományos folyóiratban ismertetett munkájuk során 17-19. századi mozaikcsaládokban tanulmányozták a gyermekhalandóságot. "Bizonyítani tudtuk, hogy a 'Hamupipőke-hatás' nem feltétlenül reflex a mostohaszülőknél" - mondta Kai Willführ, a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet munkatársa, aki Alain Gagnonnal, a Montreali Egyetem kutatójával együtt végezte a kutatást.

Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a mostohaszülők viselkedését nem csak a vérségi rokonság befolyásolja, ahogy azt Willführ szerint sok szakember eddig gondolta. Azok, akikre ő utalt, úgy vélekedtek, hogy a szülők törvényszerűen rosszabbul bánnak mostohagyerekeikkel, mert azok nem hordozzák az ő génjeiket.

A két kutató gyermekek ezreinek halálozásai adatait vizsgálta az akkoriban már sűrűn lakott kelet-frízföldi - ma alsó-szászországi - Krummhörn vidékén - ahol kevés tér nyílt a gyarapodásra -, valamint a kanadai Québec tartományban, ahol a fiatal települések még terjeszkedőben voltak. Mindkét térségben azt elemezték, hogyan változtak az esélyeik azoknak a gyermekeknek, akiknek apja az édesanya halála után újranősült.

Azt az eredményt kapták, hogy csak a kevés perspektívát kínáló Krummhörnben érintette negatívan a gyerekek sorsát a mostohaanya megjelenése. Csak ott lett gyakoribb az első házasságból származó gyermekek halála, ha mostohaanya érkezett vagy féltestvérek jöttek világra. Kétszerese volt a valószínűsége annak, hogy egy krummhörni kislány nem éri meg a 15. születésnapját, ha korán elvesztette az édesanyját - azokhoz a hasonló korú lányokhoz képest, akikkel ez nem történt meg. Ha újranősült az apa, és asszony költözött a házba, újfent megduplázódott a korai gyermekhalál kockázata.

A krummhörni fiúk sorsát nem befolyásolta hasonló mértékben egy mostoha érkezése, náluk a féltestvérek születése volt döntő. A québeci mostohaanyák - úgy tűnt - megértették, hogy a férjük első házasságából származó gyerekek nem állnak a közös utódok útjában - magyarázta Willfür. A terjeszkedőben lévő kanadai településeken a féltestvéreket a vér szerinti gyermekek szövetségeseinek tekintették inkább, főleg mivel idősebbek is voltak, mint az új pár utódai. A régi Krummhörnben ezzel szemben erős vetélkedés volt a létfontosságú javakért a testvérek között a kutatók szerint.

Krummhörn térségében mintegy 14 ezer, 1720 és 1859 között született gyerek adatait elemezték, Québecben pedig csaknem 65 ezer olyan gyerekét, akiknek szülei 1670 és 1750 között házasodtak össze.

MTI