Érrendszerünk, egészségünk védelmében

Ha orvosként csak egyetlen mondatos tanácsot adhatnék bárkinek (mindenkinek) élete bármely szakaszában, azt mondanám: vigyázzon az érrendszerére.

Érhálózatunk artériákból (verőerekből), vénákból (visszerekből) és a két rendszer érintkezését biztosító mikroeres hálózatból (hajszálerekből) áll. Ezen a rugalmas csőhálózaton bonyolódik a szervezet sejtjeinek tápanyag- és oxigénellátása, illetve a salakanyagok és a széndioxid eltávolítása. Az átlagban ötliternyi vér mozgásban tartásáért a szívünk a felelős, amely bonyolult, precíziósan vezérelt pumpaként működik.

Valamennyien hallottunk az érelmeszesedésről (arterioszklerózisról). Ilyenkor a verőerek belhártyájának kóros elváltozásáról van szó: különböző káros anyagok kirakódnak, kitapadnak, helyenként vagy szélesebb területen szűkítik, merevítik az ér belső űrterét, ezáltal akadályozzák az ellátandó szerv tápanyag- és oxigén ellátását. Amennyiben ez tartósan fennáll, változó súlyosságú szervkárosodás alakul ki. Nemritkán kisebb-nagyobb rögök szakadhatnak le a beteg érbelhártyájáról, és a keringésbe kerülve érelzáródást, (ezáltal szövetelhalást) okozhatnak. Klasszikus esete ennek a szívizomzatot ellátó koszorús erek szűkülete, legrosszabb esetben elzáródása, de hasonló mechanizmus szerint alakul ki az agyi érkatasztrófa, a stroke is – sokszor halált, máskor tartós bénulást okozva. A szív verőereinek megbetegedése járhat visszatérő – elsősorban terhelésre jelentkező – erős mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, de fatális esetben szívmegállással is. 

Életkori sajátosságként (50 év fölött) és a mozgásszegény életmód következtében az erek kötőszövetes és simaizom rétegei folyamatosan veszítenek tónusukból, rugalmasságukból, ezáltal romlik a véráramlás sebessége, az érrendszer pumpafunkciója, mindez nehezíti a szív munkáját, a szövetek megfelelő vérellátását. Érdemes szót ejteni a lakosság jelentős részét érintő magasvérnyomás (hypertonia) betegségről is. Ha valakinek orvos által kezelendőnek minősített magas vérnyomása van, okkal feltételezhetjük, hogy az érrendszere már nem hibátlan. A kórosan és tartósan emelkedett vérnyomás egyrészt lehet éreredetű, másrészt biztosan rontja az érrendszer és a szív állapotát – kezelése és rendszeres kontrollja indokolt.

Hogyan kerül a képbe egy urológus szakorvos, ha az érrendszer állapotáról, fontosságáról van szó?

Az urológiai szakrendelést rendszeresen felkeresik különböző életkorú férfiak, akik szexuális teljesítőképességük csökkenéséről, merevedési problémákról panaszkodnak. Ezen tünetek hátterében többnyire – 50 éves kor fölött szinte kizárólag – érrendszeri károsodás áll. Emellett szól a betegek kórtörténete (magasvérnyomás, nem ritkán cukorbetegség), kóros laborértékeik (emelkedett koleszterin, húgysav, vércukor), túlsúly, mozgásszegény életmód, kis terhelésre jelentkező nehézlégzés, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás. A férfiasság gyengülése fontos jele lehet a páciens érrendszeri veszélyeztetettségének.

Mit ajánl a hölgyeknek, uraknak – különösen 50 év fölött – érrendszerük védelmében egy tapasztalt szakorvos?

Ne dohányozzon, állati eredetű zsiradékot minimálisat, alkoholt csak keveset fogyasszon! Hetente 5 -6 alkalommal 30 perc kocogást vagy tempós sétát, amely megemeli a légzésszámot, pulzusszámot, vérnyomást, 10 percenként változtatva a mozgás intenzitását. Rendszeresen vegyen részt az elérhető szűrővizsgálatokon, időnként – panaszmentesen is – konzultáljon családorvosával!

Dr. Varga Győző, urológus szakorvos