A prosztata időskori betegségei

Idősebb korban a férfiak is több betegségre hajlamosak, mint fiatalon. Ezek közé tartoznak a prosztata megbetegedései, amelyekre szerencsére van gyógymód: különösen, ha idejében felfedezik őket.

 

Egy fontos szerv…

A prosztata, magyarul dülmirigy a férfiak húgyhólyagja alatt elhelyezkedő, gesztenye méretű és alakú járulékos nemi mirigy, amelyen keresztül halad a húgycső. Az általa termelt váladék az ondóhólyagok váladékával keveredve képezi az ondófolyadékot, a spermát, amely a magömlés során a húgycsövön keresztül ürül. Az ondófolyadék a hímivarsejtek számára biztosít megfelelő közeget, azok továbbítását és mozgékonyságát segíti elő, ezért a megfelelő nemi működéshez, a nemzőképességhez nélkülözhetetlen.

A prosztata mirigyállományból, kötőszöveti állományból és simaizomszövetből áll. Súlya újszülöttekben 1-2 gramm, ez a serdülőkor végére 18-20 gramm lesz.

 

Gyakori: a prosztata-megnagyobbodás

A férfiak többségénél 40 éves kor után újabb prosztatanövekedési szakasz kezdődik, ezt nevezzük jóindulatú prosztata megnagyobbodásnak vagy orvosi nevén benignus prostata hyperplasiának, az orvosi szaknyelvben rövidítve BPH-nak. A prosztata megnagyobbodása miatt vizelési panaszok jelentkezhetnek, gyakran akadályozottá válik a vizelet kiürítése a hólyagból. Az 50 év feletti férfiak több mint 50%-ánál, 80 éves kor felett pedig már 90%-ánál okoz panaszt! Mi okozza a problémát? A megnagyobbodott prosztata nyomást gyakorol a hólyagra és a húgycsőre, fokozódik a simaizomsejtek tónusa a hólyagnyakban, a húgycsőben és a prosztatában.

A prosztata megnagyobbodás kezdeti időszakában még nem okoz feltétlenül panaszokat, később azonban a betegek vizelése nehézzé válik, préseléssel indított, a vizeletsugár gyenge. A betegek nappal gyakran, majd éjszaka is egyre sűrűbben ürítenek vizeletet. A vizelési inger sürgető, viszont a hólyag kiürítése nem tökéletes. A vizeletsugárra jellemző, hogy elakad, majd újra indul. A betegek vizeletüket nehezen tudják visszatartani a heves parancsoló ingerek miatt. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása lehet ártalmatlan betegség, de lehetnek igen súlyos következményei is! A tünetekből önmagában ezt nem lehet megállapítani, urológiai szakvizsgálatra van szükség! A betegek kis hányadánál fordul elő az, hogy a prosztata nagyobbodása ellenére semmiféle panasz vagy következmény nem jelentkezik. A betegség a kor előrehaladtával az esetek többségében rosszabbodik, a tünetek súlyosbodnak. A vizelés egyre gyakoribbá és nehezebbé válik, a hólyag izomzata egyre jobban erőlködik. Az elégtelen vizeletürítés miatt vizelet marad a hólyagban, ami elősegíti a húgyúti fertőzések kialakulását. A fertőződés és a visszamaradó vizelet miatt a hólyagban kőképződés indulhat meg. A hólyag a nehezített ürülés, a fertőződés, a gennyes vizelet és a kőképződés miatt károsodik. A hólyagürülési zavar következtében a vesék által termelt vizelet sem tud akadálytalanul a hólyagba jutni, ezért a vesék üregrendszerében pangás léphet fel, a folyamat vesekárosodáshoz vezethet. A betegség előrehaladása egyeseknél olyan lassú lefolyású, hogy figyelmeztető tünetek nélkül, alattomosan vezethet hólyagkárosodáshoz, a veseműködés romlásához, akár veseelégtelenséghez is. Későn felismert, kezeletlen, súlyos esetekben előfordulhat, hogy a hólyag és vesekárosodás olyam mértékű, hogy sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem lehet már segíteni, állandó katéter viselése, művese kezelés szükséges.

 

Kezelhető!

A kezelésre alapvetően gyógyszeres és műtéti kezelési módok állnak rendelkezésre, ezek mellett számos ún. alternatív kezelési mód ismert. A kezelési mód meghatározása egyénre szabottan történik. Ha a szomszédnak a reklámból ismert készítmény segített, nem biztos, hogy egy másik páciensnek is az a javasolt, még ha a panaszaik és a tünetek ugyanazok is". Előfordulhat, hogy a rendszeres ellenőrzés elegendő. Ha kezelésre van szükség, akkor elsősorban gyógyszeres, esetleg alternatív kezelést vagy műtétet javasol.

• Az alternatív kezelési lehetőségek körébe tartoznak a hőkezelési eljárások, mikrohullámú kezelések, a ballonos tágítások, ultrahangkezelések.

• A műtétek közül a leggyakrabban végzett a húgycsövön keresztül végzett kimetszés (latinul: a prosztata transurethralis rezekciója=TURp), amikor a megnagyobbodott részt apró szeletek formájában távolítják el. A húgycsövön keresztül lézerkezelés is alkalmazható. Az ilyen műtét előnye, hogy nem fenyeget vérzés, vérveszteség, a szövődmények aránya sokkal alacsonyabb. Ha jelentősen nagyobb a prosztata, akkor inkább nyílt műtéttel, alhasi metszésből a hólyag megnyitásával egyben távolítják el a megnagyobbodott részt.

• Milyen gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak? A növényi eredetű hatóanyagokat tartalmazó gyógyhatású készítmények mellett jelenleg két fő gyógyszercsoportot alkalmazunk: az első csoportba tartoznak a prosztata simaizomzatát ellazító gyógyszerek.
Ilyen készítmények az ún. alfa-receptor-blokkolók, amelyek viszonylag gyorsan javítják a vizeletkiáramlást és enyhítik a vizelési panaszokat. A második csoportot a prosztata nagyságát csökkentő készítmények alkotják. Ide tartoznak az 5-alfa-reduktáz enzimgátlók.
Tartós kezelés hatására fokozatosan csökken a prosztata mérete, az áthaladó húgycsőszakaszra gyakorolt nyomás. Ennek következtében javul a vizelési képesség, csökkennek a panaszok. A gyógyszerek kombinálhatók is a jobb eredményesség érdekében.

 

Ritkább: prosztatarák

Az idősödő férfit veszélyeztető másik fontos betegség a prosztatarák. A mirigyállomány hámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedést, szövetszaporulatot nevezzük prosztataráknak. Mint minden rosszindulatú daganatra, erre is jellemző a folyamatos növekedés, a környező szervekre való terjedés, a vérzésre való hajlam és a távoli szervekbe történő áttétképzés. A prosztatarák csak igen ritkán jelentkezik az 50. életév előtt, a felismert megbetegedések több, mint 80%-a 65 évesnél idősebb férfiaknál fordult elő. A betegek száma növekvő tendenciát mutat, mivel az átlagéletkor emelkedése miatt megnő a betegség kialakulásának lehetősége. A betegségre az életkor mellett hajlamosító tényező a családi előfordulás: a közvetlen hozzátartozóknál (apa, testvér, nagybácsi) jelentkező betegség figyelmeztető és szűrésre ösztönző. Érdekességként említhető, hogy világviszonylatban a prosztatarák előfordulási aránya az afroamerikai férfiak körében a legmagasabb, ami a genetikai, öröklött és a környezeti tényezők együttes szerepére utal.

 

Fontos a szűrés!

A prosztatarák kialakulásának kezdeti stádiumában nem okoz olyan jellegzetes tüneteket, amelyek felhívnák a páciens figyelmét a veszélyre, ezért a prosztatarák korai felismerése csak tünet- és panaszmentes betegek szűrővizsgálatával lehetséges! Általánosan elmondható a rákos megbetegedések, és így ennek esetében is, hogy a korai felismerés és kezelés megnöveli a gyógyulás esélyét. A prosztatarák gyakran igen lassú növekedést mutat, azt is szoktuk mondani, hogy biológiai viselkedése igen változó. Ha a betegség kifejlődése időskorban kezdődik meg, a hatás gyakran minimális. Valójában sok idős prosztatarákos beteg halálának nem a prosztatarák az oka! Fiatalabb korban jelentkező betegség esetében valószínűbb a betegség súlyosbodása és halálos kimenetele.

 

Kezelhető!

• A prosztatára lokalizált, (tehát a szerv határain nem túlterjedő, távoli szervi vagy nyirokcsomó áttátet nem adó) prosztatarák leghatékonyabb kezelése a prosztata teljes eltávolítása, vagy orvosi nevén a radikális prosztatektómia. A műtét során a prosztatát a mögötte elhelyezkedő ondóhólyagokkal és a húgycső kezdeti szakaszával együtt eltávolítják, majd a hólyagot egyesítik a húgycső megmaradó részével. A műtéttel a beteg daganatmentessé tehető, a betegség, a prosztatarák meggyógyítható. A műtét után sajnos jelentkezhetnek az életminőséget rontó késői szövődmények. Merevedési zavart, impotenciát okoz a prosztata körüli idegek sérülése, akaratlan vizeletcsepegés léphet fel a záróizom meggyengülése miatt. A hólyagnyak és a húgycső egyeztetése helyén hegesedés miatt húgycsőszűkület is kialakulhat, ami vizeletürítési nehézségeket okozhat, és műtétet tehet szükségessé.

• A sugárkezelés szintén a prosztatarák egyik kezelési lehetősége, amely a daganatos sejtek pusztulását okozza, és így a mai tudásunk szerint a betegség meggyógyítható.

• A külső besugárzás mellett újabban a prosztata sugárzó izotópmagokkal történő tűzdelése terjedt el. A radioaktív magokból folyamatos és közeli sugárzás éri a daganatot, és így a kezelés kevesebb szövődménnyel jár.

• Az áttétes prosztatarák kezelésének legelterjedtebb módja a hormonmegvonásos ún. antiandrogén kezelés. A kezelés eredményessége azon alapul, hogy a prosztatarák sejtjei tesztoszteron függőek, ezért a hormonhiány hatására a daganatsejtek elpusztulnak. A hormontermelés leállításának egyik lehetséges módja a hereszövet sebészeti eltávolítása. Gyógyszerek segítségével műtét nélkül is leállítható a hormontermelés. A kezelés során havonta adott injekciókkal az agyalapi mirigyre hatva gátolják meg a herékben a nemi hormon termelődését. Az injekciós kezelés kiegészítéseképpen tabletták állandó szedésére is szükség van, amelyek pl. a mellékvesék által termelt férfi nemi hormonok prosztatasejtekre való hatását gátolják meg.

• Amennyiben a hormonkezelés hatástalan, citosztatikumok (sejtmérgek) használatával lehet a kezelést folytatni. Ezt nevezzük kemoterápiának.

 

Okkeresés

A prosztata megnagyobbodás és a prosztata rák kialakulásának pontos okát nem ismerjük. A szexuális aktivitás nincs hatással a betegségek kialakulására: épp úgy érinti a szexuálisan aktív és a nemi élettől tartózkodó férfiakat is. Miért indul növekedésnek egy testrésze a férfinak, amikor idős korban inkább a szervek sorvadása, működésük gyengülése jelentkezik? Ismert, hogy a férfi nemi hormonok, tesztoszteron nélkül nem alakul ki prosztata megnagyobbodás, és ismert a prosztatarák hormonfüggősége is. Az életkorral a hormonszintek azonban csökkennek, ahogy ezt már említettük. Miért növekszik a prosztata az idősödéssel miközben a tesztoszteronszint az életkor előrehaladtával csökken? A tesztoszteronpótló kezelés vajon nem fogja növelni a prosztata nagyságát és így fokozni a vizelési panaszokat? Nem okoz prosztatarákot a külsőleg bevitt tesztoszteron? Prosztatarák gyógyulása után adható-e biztonsággal hormonkezelés?

 

Kockázatos-e a tesztoszteronpótlás?

Mikor nem adható tesztoszteronkezelés? Az életkor önmagában nem ellenjavallat, nem javasolt azonban, ha sűrű a páciens vére, túlzottan magas a vörösvértestek aránya, súlyos szívelégtelenség esetén vagy férfi mellrák eseteiben.

Bashin és munkatársai 2005-ben megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy idős emberekben az emelkedő dózisú tesztoszteronpótlással nem emelkedett a prosztata specifikus antigén (rövidítve PSA) értéke, amely a prosztatarák gyanúját felvető jelzőanyag a vérben.

Zitzmann és munkacsoportja szerint a több éves injekciós hormonpótló kezelés mellett, több mint négyéves átlagos követési idő után nem tapasztalták a prosztata jelentős növekedését betegeiknél. Haider és munkatársai 2009-ben megjelent közleményében 17 férfi kezeléséről számoltak be, és azt találtak, hogy tesztoszteron kezelés mellett a vizelési panaszok nem fokozódtak, a vizelés utáni visszamaradó vizeletmennyiség nem növekedett. Calof és munkatársai a legmagasabb szintű nemzetközi vizsgálatok eredményeit összesítve ún. metaanalízist végezve középkorú idős betegeknél hosszútávú hormonkezelés esetén sem volt gyakoribb a prosztatarák. A kontrollcsoporttal összevetve nem volt lényeges különbség, tehát a hormonkezelés hatására nem alakult ki gyakrabban a betegség.
Mai tudásunk és a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján megállapítható hogy a mai korszerű és biztonságos tesztoszteronkezelés nem növeli a prosztata térfogatát, nem fokozza, vagy súlyosbítja vizelési panaszokat. Rendkívül fontos megállapítás az is, hogy nem növeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát, és nem okoz prosztatarákot, mint azt eddig általánosságban gondolta páciens és orvos egyaránt.

 

Klimax: nem csak a nőket érinti!

Az időskor közeledtével nem csak a nők, de a férfiak szervezetében is csökken egyes, a test sok működésében szerepet játszó hormonok szintje. Az eredmény a férfi klimax, amely legalább olyan szerteágazó tüneteket produkálhat, mint a női változata.

 

Öregedő népesség?

Vajon ki az "idősödő férfi"? Hány éves kortól idősödő valaki? A hétköznapi válasz az lehetne, hogy idős az, aki annak érzi magát. Orvosi értelemben az Egészségügyi Világszervezet (angolul WHO) érvényben lévő meghatározása szerint a 45 és 59 év közötti férfiakat nevezzük középkorúknak, a 60 és 73 év közöttiek az idősödő vagy öregedő, a 74 és 90 év közöttiek az öreg, a 90 év felettiek az aggastyán korosztály. Eszerint tehát a 60 év feletti férfiak az idősödő korosztály, de előfordulhat, hogy a középkorú, tehát 45 év feletti férfiaknál is az öregedő férfiakra jellemző panaszokat és tüneteket észleljük. Ilyen esetekben beszélünk férfi klimaxról, vagy változókorról, a középkorú férfi, „teljesítménytöréséről", az öregedés tüneteinek időben előre hozott megjelenéséről.
Az elmúlt évszázadban bekövetkezett fejlődés, az életszínvonal javulása és az egészségügy eredményeinek hatására a várható élettartam jelentősen megemelkedett. A demográfiai előrejelzések szerint 2050-re a fejlett nyugati társadalmakban a lakosok száma nem fog változni 2000-hez képest, ami azt jelenti, hogy a lakosság korstruktúrája jelentősen eltolódik az idősek irányába. Európában például 2000-ben 59 millió 60 év feletti férfi élt, de a 60 év felettiek száma várhatóan meg fog kettőződni, és több mint 100 millió ilyen korú idősödő lakosa lesz kontinensünknek 2050-re. Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala által 2008-ban készített előrejelzés szerint a világon a 65 évnél idősebbek száma 2040-re megduplázódik, és a népesség 14%-a, tehát 1,3 milliárd ember lépi át ezt a korhatárt. A 80 év felettiek korcsoportja a népesség leggyorsabban növekvő hányada, a száz évet megélők száma mára világszerte 340.000-re tehető.
Hazánkban a népességfogyás, a lakosság öregedése még erősebb lehet, mint az európai átlag. Magyarországon. 1930-ban a lakosság 3,7%-a volt 70 év feletti. 1995-ben ez az arány már 9,1 % volt. A mai Magyarország lakosságának 20%-a 60 év feletti.

A népesség öregedése az egészségügyi ellátás szempontjából jelentős teher, hiszen a magasabb életkor számos betegség kockázatát hordozza magában. A férfiak alacsonyabb átlagéletkora és a betegségekkel szembeni – úgy tűnik – gyengébb ellenállása a figyelmet az idősödő férfiak egészségi állapotának elemzése felé irányította. Az orvosi tevékenységtől manapság nemcsak azt várják el a betegek, hogy életben tartsa őket vagy fájdalmaikat, panaszaikat enyhítse, hanem azt is, hogy az életminőségüket javítsa, vagy minél tovább megőrizze. Az orvosi kezelések eredményessége ma már az életminőségre kifejtett hatással is mérendő. Az öregedést nem lehet megállítani, de meg kell kísérelni következményeit enyhíteni, és így az idős férfiak jólétének, életminőségének javításán fáradozni.

 

Csökkenő hormonszint

Az életkor előrehaladtával a férfiak szervezetében a nemi hormonok vagy androgén hormonok képződése fokozatosan csökken. Egy 65 éves férfiban a tesztoszteron szintje átlagosan harmada a 20 éves férfiakénak. Ez a csökkenés mai ismereteink szerint az öregedés élettani folyamatának részjelensége, de nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden esetben kórosan fokozott mértékű lenne. A hormonszint csökkenésének megindulása, annak mértéke, üteme és foka rendkívüli változatosságot mutat, tehát nem minden férfit egyformán érintő folyamat. Az is ismert, hogy a tesztoszteronhiány, az alacsony tesztoszteronszint hosszútávon anyagcsere változásokhoz vezethet, következményeképpen tüneteket okozó betegségek alakulhatnak ki. A tünetegyüttesre jellegzetes testi és lelki változások jellemzőek, de mai ismereteink szerint ezek a panaszok tesztoszteron tartalmú hormonkészítmények alkalmazásával megszüntethetők vagy enyhíthetők.

 

Csökkenő hormonszint mellett…

A tünetek lehetnek általános és közérzeti tünetek vagy anyagcserére vonatkozóak, valamint pszichés és szexuális tünetek.
A tesztoszteron központi idegrendszerre kifejtett hatása miatt
• megbomlik a férfiak emocionális stabilitása,
• idegesebbek, agresszívabbak lehetnek,
• növekszik a türelmetlenség.
• Általános tünet a hőhullámok megjelenése,
• izgatottság, belső feszültség, szédülés, fejfájás, csökkent koncentrációkészség.
• Alvászavarok jelentkezhetnek, és romlik a memória is.
• Növekszik a fáradékonyság, csökken a fizikai terhelhetőség.
• A depresszió előfordulásának gyakorisága is növekszik.
Testi tünetek és változások is előfordulnak:
• csökken az izomtömeg, az izmok hossza és ereje is,
• növekszik a testben a zsír mennyisége,
• emelkedik a testtömeg index,
• jellemző a hasi típusú elhízás.
A szexuális panaszok és tünetek miatt jelentkeznek leggyakrabban orvosi vizsgálatra a betegek:
• csökken a szexuális vágyakozás, a libidó,
• gyengül a férfi részéről a kezdeményezőkészség.
• Ritkulnak, vagy teljesen elmaradnak a reggeli merevedések,
• merevedési zavar alakul ki.
• Előfordulnak ejakulációs problémák, az ejakulátum mennyiségének csökkenése és az ejakuláció dinamikájának gyengülése a leggyakoribb.
Hangsúlyozni kell, hogy a tesztoszteron nem csak a szexuális működésre fejti ki hatását, nem kizárólag nemi hormon!
• Hatást fejt ki a csontokra, az izmokra, a zsíranyagcserére,
• a fehérjék termelésére,
• a vérképzésre,
• a központi idegrendszer és az agy működésére,
• a bőr és a szőrzet növekedésére. Mindezen szervekben működészavarok léphetnek fel tesztoszteron hiány esetén.

Ma már számos betegséget is ismerünk, amely hajlamosít időskori tesztoszteronhiányra. Csak néhányat közülük kiemelve, ilyenek az időskori cukorbetegség, egyes idült tüdőbetegségek, ízületi gyulladásos betegségek, az idült vesebetegség és emiatti hemodialízis kezelés, vagy érdekességképpen a HIV / AIDS fertőzés is. Tesztoszteron hiánnyal járhat az elhízás, de egyes gyógyszeres kezelés következménye is ez lehet. Napjaink aktualitása testépítési izomnövelési céllal az anabolikus szteroidok alkalmazása. A rendszeres, nagydózisú bevitel heresorvadást, a nemi hormonháztartás teljes és nemritkán visszafordíthatatlan megbomlását okozhatja.

 

Férfi klimax?

Általánosan jól ismert a női klimax, a menopauza folyamata. A nők esetében a hormonhiány, a hormonháztartás idősödéssel járó hirtelen változása jellegzetes és könnyen felismerhető következményekkel jár. A férfi klimaxra sokkal kevésbé jellegzetes induló tünetek és sokkal lassabb fokozódás a jellemző. Lényeges különbség még, hogy betegségként, panaszként való jelentkezése nehezen jósolható előre, és nem is érinti olyan általánosan a férfiakat, mint a nőket a menopauza. Mai ismereteink szerint nincsenek olyan ismert tényezők, amely alapján megjósolhatnák előre, hogy mely férfiakban alakulhat ki a zavar és kiknél nem. Az idősödő férfi tesztoszteronhiánya tünet együttesről vagy férfi klimaxról, változó korról beszélünk, ha a vérben a tesztoszteron csökkent szintje (fiatal egészséges felnőtt férfiak normál tesztoszteron szintjének értékeit alapul véve) miatt jelentkező szervi rendellenességek több tünetét észleljük. A diagnózist akkor mondhatjuk ki, ha a jellegzetes panaszok és tünetek a hormonszint meghatározásoknak megfelelnek, és más testi vagy lelki betegséggel egyértelműen nem magyarázhatók. A tünetek közül a szexuális funkciókra vonatkozó és a prosztata bántalmakkal összefüggőek állnak gyakran előtérben és ezek viszik leginkább orvoshoz, urológushoz – andrológushoz a betegeket.

Dr. Rózsahegyi József
AEK urológus főorvos